magyar | english | deutsch

Standard

Standard


53 sz. FCI. KOMONDOR STANDARD

(normál betûs)

A Hungária Komondor Klub,
-mint a Komondor fajta, standard szerinti fajtagazdája-
által kiadott , hivatalos magyarázat

(dőltbetűs)

2005. május 15. Szilvásvárad

Készítette: Udvardiné Lukács Ilona (a Klub elnöke, Tenyésztési Tanács tagja),
Erdélyi Károly (Tenyésztési Tanács elnöke),
Korózs Gábor (Tenyésztési Tanács tagja),
Oláh László (Tenyésztési Tanács tagja)
Puskás Ferenc (Tenyésztési Tanács tagja)


SZÁRMAZÁS: Magyarország

FELHASZNÁLÁS: Pásztorkutya

FCI-BESOROLÁS:
I. fajtacsoport: Õrzõ és terelõkutyák (a svájci havasi kutyák kivételével)
1. szekció Juhászkutyák. Munkavizsga nélkül.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:
Ázsiai eredetû, õsi magyar pásztorkutyafajta. Õsi változata minden valószínûség szerint a vándorló, pásztorkodó õsmagyarokkal került a Kárpát-medencébe.

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:
Nagytestû és erõs felépítésû. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélõben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt. Természeténél fogva nem kedveskedõ. Robosztus testét mindenütt nemezesedésre hajlamos, gubancos, dús, hosszú szõrzet fedi. Törzse és végtagjai oldalról nézve a négyzettõl csak kis mértékben eltérõ, fekvõ téglalapformát mutatnak. Feje a hát síkja fölé emelkedõ, dús szõrzetû. A farka lelógó, vége csaknem a vízszinteshez hajló. Szõrzete csontfehér színû.

Komoly, visszahúzódó viselkedése és nagy teste méltóságot ébreszt. A komondor arányos és homogén, a heterogén összbenyomás súlyos hiba. Súlyos hiba továbbá az izomszegény laza szervezet, könnyû vékony csontozat, elõtérbe helyezendõ az erõs, masszív, szilárd, erõteljes robosztus felépítés. Ez nem tévesztendõ össze a marmagasság szélsõségeivel (egy 70 cm-es lehet erõteljesebb, mint egy 80 cm-es).

FONTOS TESTMÉRETEK:
A törzshossz kis mértékben meghaladja a marmagasságot.
A mellkasmélység kb. a marmagasság fele.
A fang kissé rövidebb, mint a fejhossz fele.

A komondor fõ arányai,(ahol a marmagasság a 100 %):

Testtáj megnevezése

Optimális

Gyakorlatban elfogadható

Törzshossz: (marmagasság=100%)

104%

100-108%

Mellkasmélység: (marmagasság=100%)

45%

50-56%

Mellkasszélesség: (marmagasság=100%)

28% 

30%

Övméret: (marmagasság=100%)

116%

 

Fejhossz: (marmagasság=100%)

41%

 

Orrhossz: (fejhossz= 100%)

42%

 

Fülhossz: (fejhossz= 100%)

60%

 


VISELKEDÉS ÉS JELLEM:
A gazdasági haszonállatok, a vagyontárgyak, a ház õrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül, vakmerõen támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élõlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetû. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenõrizni tudja. Éjjel éberen figyelve õrködik.

Környezetébõl kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Õsi természetébõl adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetõen nyugodt természetû, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok õrzésé kiválóan alkalmas.

FEJ:
Feje széles, a testtel arányos. A dús, ernyõszerû szõrzet sem teszi aránytalanná.

A komondor legtetszetõsebb testrésze. Súlyos hiba a durva, vagy kicsi fej, az elhegyesedõ, megnyúlt arcorri rész és súlyos hiba az ernyõszerû fejszõrzet hiánya. A fej csontozata határozott áttapintás után véleményezhetõ.

AGYKOPONYA:
Koponya: Domború. Szemboltívek jól fejlettek.
Stop: Jól érzékelhetõ, de nem túlmeredek.

ARCKOPONYA:
az agykoponyánál valamivel rövidebb.
Orrtükör: Derékszögben metszett és fekete.

Az orr az arcorri szélességhez viszonyítva elég széles, az orrnyílás tág. A palaszürke orrtükör és a fekete a kívánatos. Ma már igen ritkán fordul elõ a barna szín. A sérült, ledörzsölt bõrt természetesen nem tekintjük hibának a tenyészminõsítéskor, kiállításon esztétikailag igen. A pigment bírálatakor nem szabad megragadni az orrpigmentnél, más bõrfelületeket is figyelembe kell venni. A váltóorr tenyésztésnél nem kizáró ok ha más komoly pigmenthiányossággal nem párosul. Kiállításon gyõztes cím odaítélésénél komoly esztétikai hiányosságnak számít.

Fang: Nem hegyesedik el. Az orrnyereg egyenes.

Az arányok vizsgálatánál figyelni kell arra, hogy a komondor feje nem úgynevezett mackós fej, bár ez a fejtípus tetszetõs, de kifejezetten hiba a fajtánál.

Ajkak: Mélyen pigmentáltak. Feszesen simulnak a fogsorhoz; a szájzugok cafrangosak.

Amennyiben az ajkak nem feszesek, lógnak, súlyos hibának számítanak.

Állkapocs/fogak:
Nagyon gazdagon izmolt, erõs és nagy állkapocs, szabályos, a fogképletnek megfelelõ teljes fogazat, ollós harapás.

A felsõ állcsont és alsó állkapocs erõteljes, egyforma nagyságú. A foghiány nem megengedett. Elõfordul az állományban a harapófogó-szerû záródás, másnéven tétre-harapás, ami súlyos hiba. Ezalól kivételt képez, ha idõs állatról van szó, s az egyébként szabályos záródás kopás következtében nem ollós harapást mutat. Õseink kutyáitól örökölve a fajta hordozza az alsófogsorbeli rendezetlenséget. E rendezetlenség mértéke addig a szintig engedélyezett (úgy tenyésztésben mint kiállításon), míg az alsó fogsorból az I1-esek, és csakis az I1-esek tétre harapnak. Ez az állapot körülbelül 3 éves kor után megváltozhat abba az irányba, hogy a két I1-es kis mértékben a felsõ fogsor elé ér. Még elfogadható, ha nem haladja meg a 2- 3 mm-t.

Pofa: Széles és középhosszú.

Szemek: Egyenes vágásúak, sötétbarna színûek. A mélyen pigmentált szemhéjszélek, feszesen simulnak a szemgolyóra.

A kívánatos a sötétbarna, ám gyakori a középbarna, a kívántnál világosabb szemszín. A világos és sárga szemek nem megengedettek. A szemhéjszélek feketék, vagy palaszürke színûek. Hiba a laza szemhéjszél, nagyon komoly a tenyésztésbõl kizárandó hiba a kifelé forduló szemhéjszél ectropium és a befelé forduló szemhéjszél az entropium, mely a tapasztalatok alapján stabilan öröklõdik. A szemhéjszélek sem kifelé sem befelé nem fordulhatnak, azoknak feszesen kell simulniuk a szemgolyóra. Az ectropium a fajtára nem jellemzõ, az entropium sajnos elõfordul. Ezt a rendellenességet mûtéttel lehet javítani, amely a kutya érdekében súlyos esetekben elengedhetetlen. Az ilyen egyedek tenyésztésbe vonása (annak ellenére, hogy mûtét után nehezen észrevehetõ,) mindenképpen az állomány rovására történik.

Fülek: A domború fejtetõhöz középmagasan tûzöttek, egyenesen és határozottan lefelé irányulóak, V vagy U alakúak. Sem figyelõ, sem támadó helyzetben nem emeli felfelé.

A fülek a fej oldalához simulnak. A szõrrel gazdagon borított fejen úgy kell, hogy tûnjön, mintha egyáltalán nem is volna füle a komondornak. Soha nem emeli meg, nem mozgatja, sem, figyeléskor, sem nyugalmi állapotban. A fülek hosszúságát akkor tartjuk megfelelõnek, ha a szemek alatt a stoppvonalon összeérnek.

TEST:

Nyak: Igen jól izmolt. A vízszintessel 35 fokos szöget alkot. Nyugalmi helyzetben és közömbös viselkedés esetén csaknem a hátvonal folytatásában tartja. Inkább rövid, mint középhosszú. Sem lebernyeg, sem szõrnyakörv nem található rajta.

A testhez viszonyítva a nyak középhosszú. Erõteljes és nagyon izmolt. A törzstõl mérsékelt ívben hajlik elõre. A fej mögött szõrnyakörv, a nyak alsórészén lebernyeg nem lehet.

Felsõ vonal: A felsõ vonalat alkotó testrészek szélesek és gazdagon izmoltak.

Mar: Elég hosszú, elõl magasabb.

A törzs felsõ vonalának kezdetén kifejezett hosszú és széles mar található, emiatt a hát rövid. A süppedt mar, laza vállak, súlyos hiba.

Hát: Rövid.

Egyenes, széles, izmos, átmenet nélkül kapcsolódik az ágyékhoz. A nyerges hát, a pontyhát súlyos hiba.

Ágyék: Középhosszú.

Gazdagon izmolt és széles. Ez elengedhetetlen feltétele a küzdõképességnek és a könnyed energikus mozgásnak, ami fajta meghatározó tulajdonság a nagy területek õrzéséhez szükséges mozgáshoz.

Far: Széles, középhosszú, enyhén csapott.

A far izomzata tömeges. Szukáknál a szülõút szélessége miatt igen fontos a széles far, kanoknál pedig, a tömegesebb szervezet miatt megkövetelendõ. A kissé túlnõtt far fiatal egyedeknél megengedett, felnõtt komondoroknál hiba.

Mellkas: Közepesen mély, széles, hosszú. Erõsen izmolt.

Jól dongázott. A szügy mély és széles, szintén erõsen izmolt. Az üres szívtájék, szûk mellkas súlyos hiba. Történelmi fajta leírások többször említik, a komondort szembõl vizsgálva teste egy hordó képét formálja

Has: Kissé felhúzott.

A testhez viszonyítva elég terjedelmes. Nem ereszkedik a mellkas vonala alá.

FAROK:
Alacsonyan tûzött, határozottan lógó, vége a vízszinteshez közelítõ enyhe görbületet mutat. Izgalmi állapotban legfeljebb a hátvonal magasságáig emeli. Kívánatos a csánkig érõ farok.

Kívánatos a csánkig érõ farok, ami akár 1-2 cm- rel túlérhet. A csánk fölött 2-3 cm-nél rövidebb farok kizáró hiba. A komondor faroktartás bírálatánál a farok emelése addig a szintig engedélyezett, míg teljes terjedelmével hátvonala fölé nem emeli. E hátvonal feletti faroktartás akár kunkorodva vagy zászlósan áll nem kívánatos, esztétikailag elrontja a kutya összképét. Nem kívánatos az az állapot, ha a komondor lába közé húzza a farkát. A faroktartás elbírálásánál szintén nem kívánatos az élettelennek tûnõ, mozdulatlan faroktartás.

VÉGTAGOK:

ELÜLSÕ RÉSZ:
A végtagok értékelését a gubancos szõrzet nagymértékben akadályozza. Az elülsõ végtagok oszlopszerûek, párhuzamosak, elõlrõl és oldalról nézve függõlegesek. A szügy széles, ami széles, vastag és szabadon mozgó végtagokat eredményez. A végtagok szorosan fûzõdnek a testhez. A csontozat erõs és tömeges. Az izületek terjedelmesek.

A laza váll, a törzstõl elálló könyök, és a süppedt mar a szervezeti lazaságot tükrözi, ez lehet genetikai eredetû, ám nagymértékben hozzájárulhat a mozgáshiány is. Ezek a hibák az elülsõ végtagok bírálatakor igen szembetûnõk. A kis mellkasú egyedeknél a szív, a tüdõ és a nagyerek mûködése nem megfelelõ. A szûk lábállás a komondornál súlyos hiba. A keskeny alátámasztás a komondornál, mint robusztus fajtánál csökkenti a stabilitást. Súlyos hiba a vékony csontozat, francia állás, X-, O láb, kifelé, befelé forduló, puha, laza mancsok.

Vállak: A lapocka kissé meredek.

Az elülsõ végtagok a vállizülettõl indulva merõlegesen haladnak lefelé. Az izomszegény laza vállak súlyos hiba.

Mancsok: Nagyok, zártak, szorosan egymás mellett elhelyezkedõ lábujjakkal. A talppárnák palaszürkék, teltek és rugalmasak. A karmok szürkék.

A puha és a túl meredek csûd túl terjedelmes mancsokat eredményez, ezért azok lazák lesznek. Az elülsõ mancsok gömbölyûek. Kívánatos a minél sötétebb tónusú talppárna.

HÁTULSÓ RÉSZ:
A hátulsó végtagok állása viszonylag meredek szögellésekkel támasztja alá a törzset. A középhosszú far folytatásában széles és erõsen izmolt végtagok kívánatosak.

Súlyos hiba a vékony csontozat, tehén vagy gacsos állás, hordó állás, kardállás. A puha laza, kifelé vagy befelé forduló mancsok, mind állásban mind mozgásban egyaránt nem kívánatosak.

Comb: Erõteljesen izmolt, terjedelmes.
Mancsok: A hátulsó mancsok hosszabbak az elülsõknél. A fattyúkarmok eltávolítandók.

MOZGÁS:
Könnyed és kimért. Lépése nyújtott, tértölelõ.

A hatalmas test ellenére a komondor mozgása harmonikus, könnyed. A mozgásban megjelenõ hibákat súlyosnak kell tekinteni.

BÕR:
Sok festékanyagot tartalmaz, palaszürke színû. Elõnyös, ha a fogíny és a szájpadlás is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentû és rózsaszín bõrû egyedek nem kívánatosak.

A szabad bõrfelületek pigmentálságát együtt kell vizsgálni. Gyakran elõfordul az orron kopott orrpigment, nem hiba, mint ahogy a váltóorr sem, ha az ajakszélek, szemhéjszélek megfelelõen pigmentáltak. A szabad bõrfelületek általános pigmenthiánya, a rózsaszín szemhéjszélek súlyos hiba.

SZÕRZET:

SZÕR:
Az egész testet hosszú szõr fedi. Szõrzete durvább felszõrbõl és finomabb pehelyszálakból áll. A felszõr és a pehelyszál aránya szabja meg a bunda jellegét. A gubancos, nemezesedésre hajlamos szõrzet alapkövetelmény. Akad azonban egyenletesen sûrû, hullámos lefutású, zsinóros jellegû szõrzet is. Ennek apróbb tincsei kevésbé, vagy egyáltalán nem nemezesednek. A szõrzet a faron, az ágyékon, a comb hátulsó oldalán a leghosszabb (legalább 20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas oldalán, a lapocka tájékán (legalább 15-22 m), ennél rövidebb a pofákon, a szemboltíveken, a fejtetõn, a füleken, a nyakon és a végtagokon (10-18 cm) legrövidebb az ajkakon és alul a végtagokon (9-11 cm). A kifésült és a teljesen gondozatlan szõr egyaránt nem kívánatos.

A szõrköntös vizsgálatakor nem csak a szõr hosszúságát, hanem elsõsorban a minõségét kell figyelembe venni. Megengedett az életkorból, vagy kölykezést követõen az úgynevezett tépett szõrzet, abban az esetben, ha az egyértelmûen látszik, hogy egyébként a kutya megfelelõ szõrminõséggel rendelkezett. Az aljszõrzet mennyisége és minõsége igen fontos. A jellegzetes komondorszõrzettõl való mindennemû eltérés súlyos hiba. Kiállításon az egyöntetû homogén szõrköntös jelenti a komondor ideális megjelenését.

SZÍN:
Csontfehér.

A fehér árnyalataitól való minden eltérés súlyos hiba. Fajtából kizáró ok!

NAGYSÁG ÉS SÚLY:

Marmagasság:
Kanok: legalább 70 cm.
Szukák: legalább 65 cm.

Testsúly:
Kanok: 50-60 kg.
Szukák: 40-50 kg.

Fontos, hogy a komondor, mint nagytestû pásztorkutya méreteit megõrizzük. Nem szabad törekedni a marmagasság ésszerûtlen növelésére, mert az általában a homogenitás széteséséhez vezet.

A fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben egyöntetû, mivel kezdettõl fogva azonos tenyésztési céllal tenyésztették.

HIBÁK:
Az elõbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendõ, a hiba minõsítésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

- Hiányos pigmentáltság az orrtükrön, a szemhéjon és a szemhéjszélen.
- Laza szemhéjszélek.
- Kunkorodó farok

KIZÁRÓ HIBÁK:

- Erõtlen izomszegény testfelépítés.
- Elõreharapás, hátraharapás, keresztharapás.
- Entrópium, ectrópium.
- Felálló, könnyû fül.
- Rövid farok (3 cm-rel a csánk fölött).
- Nehéz végtagok és mozgás hibák
- Színes szõrzet tarkázottság
- A standard- ben rögzített mérettõl való eltérés.


Megjegyzés:

A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedõ, normálisan kifejlõdött, tapintható herékkel kell rendelkezniük.